Állások - Legjob
MUNKAJOGTÁR
Az alkalmazottak megfigyelésének lehetőségei és korlátjai

A Lidl-botrány kapcsán kitudódott, hogy a munkaadók nemcsak kamerákkal figyelik alkalmazottaikat, de ellenőrzik internet használatukat, elektronikus levelezésüket és telefonjaikat is. Mit enged meg a jog a vállalatoknak?

A megfigyelés eszközei és alkalmazásuk

"A bizalom jó, az ellenőrzés azonban még jobb" - állítólag ezt már Lenin is tudta. Ráadásul Lenin ideje óta nagyon sokat fejlődtek a felügyelet, megfigyelés és ellenőrzés lehetőségei. A munkavállalóit ellenőrizni kívánó munkaadó az információtechnika korában egy sor eszközt alkalmazhat, például kamerákat és detektíveket, internetes adatgyűjtést és kiértékelést, az e-mailek és telefonok figyelését.

A németországi személyzeti vezetők társasága, a DGFP egyik (nem utolsósorban a Lidl botrány hatására készített) felmérése szerint a vállalatok ma gyakrabban ellenőrzik alkalmazottaikat, mint tíz évvel ezelőtt, elsősorban azért, mert napjainkban több műszaki lehetőség használható erre a célra. Ennek ellenére csak minden negyedik személyzeti vezető gondolja azt, hogy a bizalmatlanság ma nagyobb a német vállalatoknál, mint tíz éve volt. 52 százalékuk nem lát semmilyen változást, sőt, a megkérdezettek 23 százaléka úgy ítéli meg, hogy napjainkban a vállalaton belüli együttműködés nagyobb bizalomra épül.

A megkérdezettek 62 százaléka érzékelte úgy, hogy a német vállalatok ma jobban megfigyelik alkalmazottaikat, mint tíz éve. A személyzeti vezetők 83 százaléka szerint nincs szükség a munkavállalók adatvédelmének külön szabályozására, mert az általános adatvédelmi törvény ebből a szempontból is megfelelő.

Az eszközök tényleges alkalmazását azonban morális okokból és a vállalati béke érdekében jól meg kell fontolni, és feltétlenül figyelembe kell venni a döntéseknél a jogi korlátokat is. Jól mutatja ezt a Lidl esete is: ez a vállalat kénytelen volt elnézést kérni alkalmazottaitól a kamerák és érzékelők mindenhová behatoló rendszere miatt (Big Brother jelenség).

A ver.di szakszervezet tagjait nyilvánosan arra ösztönözte, hogy pereljék be a Lidlt, mint a személyiségi jogokat sértő munkavállalót, és ehhez jogi segítséget is ígért. Ebben az esetben jól láthatóan jelent meg a munkatársak ellenőrzésének két problémaköre: egyrészt az ilyen jellegű intézkedések munka- és személyiségjogi korlátai, amelyek figyelmen kívül hagyása súlyos pénzbüntetéssel járhat a munkaadó számárára, másrészt a munkatársak és ügyfelek figyelésének alapvető népszerűtlensége, amely a vállalat hírnevét ronthatja. A jogi korlátok a munkatársak egyéni jogait, az üzemi tanácsok beleszólási jogát, valamint az általános adatvédelmi jogokat jelentik. Az ellenőrzés és megfigyelés egyes módszereivel kapcsolatban az alábbiakat érdemes figyelembe venni.

Kamerás megfigyelés

A kamerás megfigyelés lehet rejtett vagy nyílt. A rejtett változat alkalmazása csak korlátozott mértékben megengedett, mert nyilvánvalóan jobban sérti a megfigyeltek jogait, mint a nyílt megfigyelés. A munkateljesítmény ellenőrzését vagy lopás megelőzését szolgáló titkos megfigyelés viszont eleve megengedhetetlen. Mivel a munkaadó a rejtett kamrás megfigyeléssel jelentős mértékben sérti a munkatársak személyiségi jogait, általános megelőző jelleggel nem alkalmazhatja ezt a megoldást. A német jog szerint csak akkor nyúlhat ehhez az eszközhöz, ha konkrét, tényekre épülő gyanúja áll fenn valamelyik alkalmazott büntethető viselkedésének, és nincs más, enyhébb eszköz a gyanú ellenőrzésére. Nyilvános helyen rejtett kamerás felvétel készítése tilos.

A nyílt kamerás megfigyelés ezzel szemben bizonyos esetekben engedélyezett, amennyiben célja jogszerű, és nem pusztán a munkavállalók zaklatása és nyomás alá helyezése. Jogszerű cél lehet például, ha egy kereskedő termékeit kívánja ily módon védeni lopás ellen. Nyilvános helyeken jól láthatóan utalni kell a videofelvétel-készítés tényére. Németországban ezenkívül azt is előírja a törvény, hogy az üzemi tanács beleegyezése nélkül nem lehet videórendszert telepíteni és alkalmazni.

Mivel a megfigyelés csak jogszerű célokat szolgálhat, csak azt szabad rögzíteni, ami ehhez szükséges. Ilyenek például a pénztár, az áruállomány vagy az értékes eszközök. Nem megengedett ezzel szemben a folyosók, a pihenő- és mellékhelyiségek figyelése, ha erre nincs konkrét ok (pl. többszöri vandalizmus).

Érdemes azt is megemlíteni, hogy a német jogrend szerint a bíróságon nem használhatók a jogszerűtlen úton megszerzett bizonyítékok, például az üzemi tanács belegyezése nélkül telepített kamerákkal készített felvételek, amennyiben az ilyen anyagok használata sérti azt a normát, amelynek védelme a tilalom célja. A titokban készített telefonfelvételek felhasználása például nem megengedett, mivel a tilalom célja a telefonálók védelme. Ugyanakkor, ha az üzemi tanács utólag jóváhagyja a videokamerás megfigyelést, és azt csak egyes esetekben alkalmazták, az ilyen felvétel a bíróság előtt felhasználható.

Nyomozók alkalmazása

Sok területen van lehetőség magánnyomozók alkalmazására. A munkaadók gyakran a munkahelyi bűncselekmények felderítésével vagy ún. "becsületesség-ellenőrzéssel" bízzák meg a nyomozókat. Sokszor szükség van a munkahelyen kívüli megfigyelésre is vélt szerződésszegések felderítéséhez (például betegszabadság vagy a konkurenciával való együttműködés esetén, illetve ezekre vonatkozó gyanúval kapcsolatban). A magándetektívek alkalmazásának természetesen csak akkor van értelme, ha titkosan történik. A megfigyeltek személyiségi jogainak súlyos megsértése miatt ennek a megfigyelési módszernek ugyanúgy vannak határai, mint a rejtett kamerás megfigyelésnek: büntetendő cselekmény konkrét, tényekre épülő gyanújának kell fennállnia, amelyet más, enyhébb eszközökkel nem lehet felderíteni.

A becsületességvizsgálat alkalmazása is erősen korlátozott (ebbe a fogalomkörbe tartozik például az a megoldás, amikor egy detektív vevőként működve ellenőrzi az áruházi rendszert). Ezt is csak akkor lehet alkalmazni, ha a munkaadó más módszerrel nem tudja ellenőrizni munkatársainak megbízhatóságát. Általában ez a helyzet a külszolgálatban vagy a kasszában dolgozók esetében. A becsületesség ellenőrzése nem ösztönözheti a munkatársakat semmilyen cselekedetre, mindig az elkövetés lehetőségének megteremtésére kell korlátozódnia. A zsebek ellenőrzéséhez és a testi motozáshoz szükség van a munkatársak hozzájárulására és az üzemi tanács általános beleegyezésére.

Jó tudni, hogy a tetten ért munkatársakkal bizonyos feltételek mellett megtéríttethetők a magánnyomozó alkalmazásának költségei. Ennek azonban feltétele, hogy fennállt a bűncselekmény vagy a munkáltatóval szemben más jogsértés elkövetésének veszélye, a felderítéshez szükség volt magánnyomozóra, a magánnyomozó alkalmazásának köszönhetően a munkavállalóra rábizonyítható a bűncselekmény vagy más jogsértés.

Ezen feltételek teljesítése esetén más költségek is megtéríttethetők, például a videokamerás megfigyelésé. A költségeknek azonban arányosaknak kell lenniük, nem fedezhetik az állandóan alkalmazott detektívekkel vagy kamerarendszerekkel járó kiadásokat.

Internet, e-mail és telefon

Az internet és e-mail használat, valamint a telefonhívások figyelése megfelelő program keretében gond nélkül megoldható. Az ilyen jellegű eszközök alkalmazásának lehetőségeit erősen korlátozzák egyrészt az adatvédelmi előírások, másrészt az üzemi tanácsok általános beleszólási joga. Általános szabály, hogy különbséget kell tenni a távközlési adatok és tartalmak között. Távközlési adatokat sokkal szélesebb körben lehet tárolni és ellenőrizni, mint tartalmakat. Minden további nélkül megengedett tehát az internet- vagy telefonhasználat időpontjának és időtartamának ellenőrzése, nem ilyen egyszerű a helyzet azonban a tartalommal. A telefonbeszélgetések lehallgatása vagy rögzítése az üzleti partner beleegyezése nélkül büntetendő cselekmény.

Az e-mailek és az internet használat ellenőrzésének oka elsősorban annak megítélése, hogy az adott eszközt magán- vagy szolgálati célra használták-e. A szolgálati e-mailek és a munkához kapcsolódóan felkeresett webhelyek nyomon követhetők és ellenőrizhetők, ugyanúgy, ahogy a munkaadó a szolgálati célú leveleket is ellenőrizheti. A magáncélú e-mailek és internet használat tartalmát azonban nem ellenőrizheti a munkaadó. Ez alól kivétel csak bűncselekmény gyanúja vagy szükséghelyzet lehet. Ha azonban a munkaadó megtiltotta az internet és az e-mailek magáncélú használatát, kiindulhat abból, hogy a tilalmat betartják, és ellenőrizheti a tartalmakat.

Az elmondottakból következik, hogy célszerű az e-mail és internet magáncélú használatát megtiltani, és megengedett ellenőrzést folytatni. Ha viszont a munkáltató engedélyezi a magáncélú használatot, akkor nemcsak a személyiségi jogok miatt, de adatvédelmi okokból is le kell mondania a tartalom ellenőrzéséről.

Kérdés lehet ezzel kapcsolatban, hogy az elektronikus eszközök magáncélú használatát kifejezetten engedélyezni kell, vagy - ha nincs tiltás - engedélyezettnek kell tekinteni. A munkaadónak munkaidő alatt alapvetően dolgoznia kell, ami viszont kizárja a számítógép magáncélú használatát. Ugyanakkor, ha nincs kifejezetten tiltva, a kismértékű használat társadalmilag elfogadottnak és így engedélyezettnek tekinthető, akárcsak a telefonálás. Mivel nehéz pontosan megmondani, hogy hol a határ, a munkaadónak célszerű kimondania az általános tilalmat. Ezt például a munkaszerződések vagy az üzemi megállapodások záradékában lehet megfogalmazni.

Kártérítésre van joga ugyanakkor annak a munkavállalónak, akinek személyiségi jogait jogosulatlan megfigyeléssel megsértették. A kártérítés nagysága az adott körülményektől függ, elsősorban a beavatkozás súlyosságától és következményeitől, valamint a munkaadó vétkességének fokától.

Humánpolitikai Szemle 2008/6.



<< vissza
   
    ÁLLÁS-MAGAZIN
  Újra emelkednek a pedagógusbérek  
  Közérdekű munka szabálysértésért  
  Milyen a hiteles álláskereső? - történetek a fejvadásztól  
  Az első munkahelyem - amit mindenképpen tudnod kell  
  Férfiak társaságában a nők több káromkodással szállnak be dominanciaharcba  
  Így fuss be bloggerként - márkaépítés jó íráskészséggel  
  Már ATM-ben is válthat Bitcoint  
  Elefántkonferenciát rendeznek a Nyíregyházi Állatparkban  
  A legnagyobb pályázási hibák (3.) - állásbörze  
  Mit tudhat a munkáltató?  
   

További cikkek >>
 

    ÁLLÁS-HÍREK
  Készül a német munkahelyi stresszrendelet  
  100 ezer magyar ingázik külföldi munka miatt  
  A külföld felé kell nyitniuk a magyar kutatóknak  
  Akár 900 ezer forintot is kértek a nyelvvizsgáért  
  Európai éllovasok vagyunk a munkanélküliség csökkenésében  
  Kedvezményesen adható iskolakezdési támogatás  
  Keresik a legfittebb munkahelyeket  
  200 programozót keres az NNG Szegeden  
  Ennyi állás érhető el a munkaügyi központokban  
  Korlátozza az EU-s bevándorlást Németország  
   

További hírek >>